2011. július 5., kedd

Döbbenetes művészet

Janvier Rollande: Sage, grafit
Janvier Rollande számomra két szempontból is döbbenetes művész. Az első döbbenet rajzainak fotorealisztikus élethűsége. Sage fenti portréjával találkoztam először az Artist Daily hírlevelében. Az első gondolatom az volt, hogy ez igen, még van hova fejlődni.

A második döbbenet azonban még nagyobb volt, amikor a kíváncsiságtól hajtva rákerestem a rajzaira az interneten. És az egyik oldalon egy olyan kép ugrott elém, aminek a látványától inkább megkímélem azokat, akik esetleg nem kíváncsiak rá.
Az első rémülettől visszahőkölve azért csak erőt vettem magamon és elolvastam, mit írnak róla.
A kép címe "Adieu Maman" vagyis "Isten áldjon, Anya!". A rajz a művésznő édesanyját ábrázolja a halálos ágyon, aki talán éppen az utolsó lélegzetét leheli ki.

Azóta nem hagynak nyugodni a gondolataim. Nem tudom hova sorolni. Megszállott művész, aki még az anyja halálos ágyán is tud a fényképezőgépre gondolni, hogy az utolsó pillanatokat rajzban megörökíthesse? Vagy ahogy egy blogban írják, egy érzelmekkel túlfeszített, megismételhetetlen búcsúpillanat rögzítése?
És a mama? Vajon akart valaha is így szerepelni híres művészeti múzeumok kiállításain?

A művészvilág elismeri a képet, hiszen neves helyeken állítják ki, ezért aki kíváncsi rá, azt nem fosztom meg a látványtól.
Az "Adieu Maman" c. képet megnézheted itt: http://thephoenix.com/boston/arts/48203-graphite/
Janvier Rollande szelídebb portréi megtekinthetők az Artist Daily honlapján itt: http://www.artistdaily.com/blogs/drawing/archive/2008/05/07/janvier-rollande-s-portraits-of-self-expression.aspx

1 megjegyzés:

gromine írta...

Nagyon érdekes amit írtál, hogy hol a határ, hogy mitől számít egy mű, művészi alkotásnak.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...