2013. május 31., péntek

A Shades of Gray 2012 verseny győztese

A Drawing magazin Shades of Gray címmel minden évben meghírdeti pályázatát, melyre fekete-fehér rajzokat lehet beküldeni. A 2012-es győzteseket most választották ki, köztük első helyezést Joseph Crone "Off the Beaten Path" c. munkája nyert.


Két férfit látni a képen. Az egyik egy fára támaszkodva, előre hajolva figyeli a másikat. Vajon mit csinálhat? Lehet, hogy valami gonosz jár a fejében és egy kriminek vagyunk szemtanúi? Talán éppen egy holttest fölé hajol?

Joseph Crone rajzainak jellegzetessége, hogy a nézőre hagyja a történet befejezését, melyet elmosódva ábrázol. A művészt a régi fekete-fehér filmek inspirálják, a 40-es, 50-es évek mozija.
Ezekben a filmekben a kamera sokszor nem az aktuális alakra volt fókuszálva és így kicsit elmosódott volt a kép. Ezt a hatást használja fel Crone rajzaiban a titokzatosság érzésének keltésére és ezzel irányítja a néző tekintetét a rajzon.

A művész fekete Prismacolor Verithin színesceruzával rajzol Grafix Dura-Lar fóliára, ami egy matt iratfűző fóliához hasonló. A színesceruzával egészen intenzív fekete árnyalatokat is el tud érni és nagyon pontosan tud dolgozni, ezért részesíti előnyben a grafittal szemben.
A fólia, pedig érzékeny felület. Ha nagyon éles részleteket akar rajzolni, akkor egy teljesen sima plexi lapot tesz alá. A homályosabb résznél pedig olyasmi felületet, aminek van egy kis mintázata, mint pl. nyomtató papírt. A papír "fogai" a rajzon is megjelennek és elhomályosítják a képet.

Joseph Crone gyakran állt modellt saját magának, de a legutóbbi munkáiban már barátait kéri fel erre a szerepre. A kosztümök jelentős szerepet játszanak a rajzain, melyek saját kollekciójából vagy régiség kereskedésből származnak.

Még több rajz látható Joseph Cronetól a honlapján: josephcroneart.com

2013. május 28., kedd

Gyakorlat - Kéz és csésze rajzolása

A "the artist" magazin júniusi számában megjelent egy cikk Charles Williamstől az alábbi gyakorlattal, melyben oktatási módszerét mutatja be.
A lényeg, hogy a rajzolás során az általánostól haladjunk a részletek felé, így elkerüljük a kezdők gyakori hibáját, hogy már az elején belekeverednek a részletekbe és a végén derül ki, hogy az egész rajz nem stimmel.

A régi mesterek idejében a tanoncoknak kellett a nagy méretű festményeken a ruházatot megfesteni. Amikor a lényegtelen rész megvolt, csak akkor festette fel a mester azokat a részleteket, amelyekkel szívesen foglalkozott és amik által ismert volt.
A gyakorlatot mi is a tanoncok munkájával kezdjük.

1. Fogj a nem rajzolós kezedbe egy bögrét vagy kávés csészét és tedd a kezed az asztalra! A másik kezeddel fogod megrajzolni a kezed és a csészét. Ne rajzolj külön csészét és kezet, hanem  halványan satírozd be a formát, amit a kezed a csészével együtt alkot! Kezdd középen és tágítsd a formát, míg a megfelelő alakot el nem éred!
Az én rajzom ilyen lett az első lépés után:



2. Ha a forma hozzávetőleg megfelelő, kezdd el satírozni a sötét részeket! Most is csak a sötét részeket rajzolod, nem a kezed és nem a csészét. (Egy picit azért ő is megrajzolta a kéz körvonalait, így én is követtem.)



3. Ha megvannak a sötét részek, akkor jöhetnek a részletek. Keresd a hajlatokat, ráncokat a kézen, figyeld meg a körmöket! Sokkal egyszerűbb megrajzolni őket, ha már tudod, hogy hova fognak kerülni. Satírozással, radírozással tovább lehet finomítani, pontosítani a rajzot.

 
 
A módszer előnye, hogy időt hagy az analizálásra. A kezdeti halvány, nagyvonalú satírozással átesünk azon félelmünkön, hogy elrontjuk a rajzot. Menet közben van idő a módosításra és ahogy alakul a rajz, fokozatosan merülünk egyre mélyebbre a részletekben, nem pedig az elején bonyolódunk bele.
Hasonló módszerrel tanított Walter Sickert, 19-20. századi művész.

2013. május 24., péntek

Paul Weber - Erdei jelenet


Egy kicsit lelóg a sablonomról, de érdemes minél nagyobb méretben megnézni ezt a gyönyörű erdei képet Paul Weber (1893 - 1980) német művésztől.
Gyakorlásként akár le is lehet másolni. Az eredeti linken jól kinagyítható, így még a ceruzavonások is kivehetők: wikimedia Paul Weber

2013. május 20., hétfő

Tippek, hogy bármit pontosan le tudj rajzolni - 2.

Íme a tippsorozat második része. (Az első részt ezen a linken olvashatjátok el újra.)

4. Egymással összefüggő formákat rajzolj, ne pedig függetleneket!

Nagyon nehéz kiszámolni milyen távolságra van a modell feje a talpától, az egyik fül a másiktól, vagy egy távoli fa az előtérben állótól, hacsak nem rajzolod meg a közöttük lévő formákat. Ez azt jelenti, hogy miután meghatároztad az álló modell teljes magasságát és létrehoztál egy olyan méretarányt a rajznak, hogy ráférjen a papírra, utána a fejtől lefele haladva dolgozod ki a vállakat, onnantól a csípőig, tovább a térdekig stb., hogy minden formát meg tudsz becsülni a többihez viszonyítva.

5. Rajzolj segédvonalakat a formák között, hogy jobban meg tudd határozni a köztük lévő távolságot!

Robert Liberace művész azt tanácsolja, hogy rajzolj nagyon halvány, egyenes vonalakat az alak vagy csendélet minden egyes összetevője között, hogy az irányítsa a kezed, amikor finomítani kezded a rajzot. Ezután adj fokozatosan több vonalat krétával, grafittal, szénnel vagy színes ceruzával, hogy sötétíts a formák és árnyékmintázatok körvonalain.


6. Kezdd a világos árnyalatokkal és haladj a sötétek felé!

Sok művész szerint érdemes a legvilágosabb részektől haladni a legsötétebbek felé, mert így van lehetőség menet közben módosítani anélkül, hogy a helytelen vonalak radírozásával tönkre tegyék a papírt vagy csúnya maszatot hagyjanak rajta.

Rajz: Robert Liberace

2013. május 17., péntek

Tippek, hogy bármit pontosan le tudj rajzolni - 1.

Az alábbi tippek Courtney Jordantól, az Artist Daily szerkesztőjétől származnak:

1. Kezdj formák rajzolásával és ne beazonosítható tárgyakkal!

Szinte minden tanfolyamon ezt a tanácsot hallani. Hogy megértsd miről van szó, gondolj arra, hogyan rajzolnak a gyerekek! Tudják, hogy az arcon két szem, két fül, középen egy orr és két ajak van. Bárhogy áll előttük a személy, ők ragaszkodni fognak minden arcrész lerajzolásához, még akkor is, ha csak egy szemet, egy fület és előre kiugró orrot látnak. Azt rajzolják, amit tudnak, nem azt, amit látnak. Egy bizonyos fokig a felnőttek is ugyanezt csinálják.

2. Figyeld meg a negatív formákat ugyanúgy, mint a pozitívakat!

A tanulóknak nehézséget okoz meghatározni hogyan rajzoljanak egy testből kinyúló kart, vagy két asztalon fekvő tárgy távolságát. Ezt úgy lehet leegyszerűsíteni, ha a negatív teret próbáljuk elképzelni, vagy a modell törzse és karja közötti nyitott teret, mint egy magassággal, szélességgel, hosszúsággal rendelkező formát. Ugyanezt a technikát alkalmazhatjuk, amikor azt próbáljuk meghatározni, mekkora távolságra van egymástól két épület, vagy a modell feje a vállától. A negatív tereket ugyanúgy ábrázoljuk, mint a pozitív formákat.

3. Képzeld el és ábrázold a láthatatlan vonalakat, hogy segítségükkel meg tudd rajzolni a látható vonalakat!


Néha az a legegyszerűbb, ha a láthatatlan vonalakat tovább rajzolod úgy, mintha láthatók lennének. Például amikor egy tál kanyarulatát szeretnéd meghatározni, ami tele van gyümölccsel, rajzold meg a teljes oválist, mintha üres lenne a tál és utána radírozd ki azokat a részeket, melyek nem látszanak!

Fotó: oddstuffmagazine.com

2013. május 5., vasárnap

2013. május 2., csütörtök

Rózsa-2

Apum végül ezt a rózsát kapta tőlem születésnapra.:


Mivel ez jobban tetszett, mint a másik, amit eredetileg neki szántam.
30 x 40 cm-es vászonra készült a kép  Antonov festménye alapján. A hátteret egy barnás színről ég színre változtattam.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...