2012. április 25., szerda

Árvácska

Még mindig levelezőlapokat gyártok. Az április tele van családi ünnepekkel, évfordulókkal. Ez az árvácska szülinapra készült 9 x 13-as méretben. Az eredeti fotót Elkénél láttam és nagyon megtetszett a fények és árnyékok miatt. Elke kedves volt, megengedte, hogy lerajzoljam.
Az eredeti virág persze sokkal szebb, mint a rajzom. A természet a legnagyobb művész.:)


2012. április 17., kedd

Sárga tulipán 2


Újra a sárga tulipán, ezúttal színesben. Ismét levelezőlap méret (9 x 13 cm a rajz), de már nem rajzolok postai levlapra, mert nem tudni, hogy savmentes papírra nyomtatják-e vagy sem. A papírban lévő sav idővel tönkreteszi a rajzot.
Ezt a virágot művész minőségű savmentes rajzlapra rajzoltam és borítékban fogom elküldeni.

A kerethez az ovális formát ebben a korábbi bejegyzésemben leírt módon lehet megszerkeszteni: ellipszis szerkesztése

2012. április 12., csütörtök

Piros tulipán


Ha már piros, akkor legyen is az. Szintén postai levelezőlapra készült. Itt kipróbáltam a grisaille módszert, ami a festészetben volt használatos. Fekete-fehér aláfestést jelent.

Először megrajzoltam grafittal a tulipánt és tónusoztam is. Utána gondoltam, kiszínezem. Mivel azonban már máskor pórul jártam a "rászínezéssel", így most óvatosabb voltam. Egyszer ugyanis egy portrét próbáltam kiszínezni. Olvastam ugyan, hogy a festőket óva intik attól, hogy grafittal rajzolják meg a vázlatot, mert a grafit "átvérzik" a festéken, de gondoltam, majd én okosabb leszek - és lefújtam fixáló spray-vel a rajzot. Sajnos azonban ez még kevésnek bizonyult, mert amikor felvittem a színt, gyönyörűen elkentem vele a grafitot is, így a szépséges női arc olyan maszatos lett, mintha a hölgy éppen a kéményből pottyant volna ki.

Egy másik alkalommal viszont nem radíroztam ki rendesen a körvonalakat és úgy vittem fel a vízfestéket. A vízfesték olyan szépen rögzítette a ceruzavonásokat, hogy utána nem tudtam kiradírozni.

Ebből a két esetből tanulva a tulipánomnál először az akvarell ceruzámról lekaparásztam egy kis port, azt összekevertem pár csepp vízzel és lekentem vele az egész tulipánt. A ceruza színe a virág leghalványabb színének felelt meg. Ha lett volna fehér fényfolt, azt fehéren hagytam volna.

Ezután bátran satírozhattam a sötétebb részeket a Polychromos színesceruzákkal, a grafit már nem kenődött el. Bár a végeredmény mégsem lett kielégítő. A virág élénk színét eltompította a ceruzás aláfestés. Amúgy a színeseimmel sem vagyok teljesen elégedett, mert csak hideg piros színek vagy rózsaszínek vannak a 60-darabos készletben, amivel nem sikerült visszaadni a tulipán élénk, narancsospiros színét. Bár a színkeverésben nálam profibbaknak lehet, hogy ezzel a készlettel is sikerülne.

2012. április 10., kedd

Római kirándulás 2. - Mai művészek az utcán

    Róma a művészetek városa. Még az utcán is sok helyen találkozni tehetséges művészekkel, akik vagy árulják, vagy éppen ott helyben készítik rajzaikat, festményeiket.
A Spanyol lépcsők tetején, a templom előtti téren szinte művész kolónia alakult ki. Szemet gyönyörködtető festményeket árulnak és helyben portrékat rajzolnak:




Érdemes megcsodálni az esti fényeket is. Csendes nyugalomra még ekkor se számítsunk. A Trevi kútnál este 10 után is akkora tömeg volt, hogy alig lehetett fényképezni. Nem is találtam olyan fotót, ahol ne lógna be valaki a képbe.

Ez a kút azért is lett a túristák zarándokhelye, mert állítólag, aki jobb kézzel a bal válla fölött egy pénzérmét dob a vizébe, az még vissza fog térni Rómába. Aki 2 pénzérmét dob bele, abba bele fog szeretni egy római és aki 3 pénzérmét dob be, az össze is fog házasodni egy rómaival. Úgy lászik, hogy sokan szeretnének legalább még egyszer megfordulni ebben a gyönyörű városban, mert a kút vizét rendszeresen le kell ereszteni, hogy kilapátolják belőle az érméket, különben hamarosan már a szobrok sem látszanának a pénzhalomtól. Ilyen módon évente 800 ezer Euró gyűlik össze, amit a város karitatív célokra fordít.

Akinek esetleg megfordulna a fejében, hogy alkalomadtán egy kis zsebpénzt halásszon ki a vízből, azt elrettenti, hogy állandóan rendőrök vigyázzák a kutat.

Ha már a kúthoz eljutottunk, akkor biztosan elhaladtunk a mellékutcákban gyönyörű akvarelleket, fotókat árulók mellett. Egy fiatal nőt tömeg állt körbe. Kíváncsian kukucskáltunk a fejek között, hogy vajon mit csinál. A földön féltérdelésben, sprayvel, villámgyorsasággal, percek alatt szebbnél szebb képeket festett. Az egész egy furcsa absztraknak indul és látszólag össze-vissza fújkál a különböző színekből a papírra, amit utána néha újságpapírral leszed. Aztán letakar egyes részeket és a végén, amikor minden sablont levesz, egy gyönyörű kép tűnik fel.
Az egyik alkotását fel is vettem, hogy majd megmutassam másoknak is. Legalábbis azt hittem, mert itthon kiderült, hogy valami hiba folytán a gépem hibásan rögzítette. Már szinte a sírás kerülgetett, mert én magam is itthon akartam alaposabban megfigyelni a technikáját, hiszen felvétel közben szinte csak azt figyeltem, hogy ne mozduljon el a gép. Szerencsére másoknak is tetszett, mások is felvették és feltették a YouTube-ra. Ez a felvétel 2 évvel ezelőtt készült és már akkor is 10 Euró volt egy kép, csak akkor még lassabban dolgozott a nő.



Nekem nagyon tetszett, hogy ilyen egyszerű eszközökkel ilyen gyorsasággal egy szép alkotás születik.
Hogy a hölgy egészségének mennyire tesz jót a festékek belélegzése, amit még nézőként is éreztünk és az hogy szabad kézzel dolgozik - az más kérdés. Talán érdemes lenne példát vennie a kínai túristákról, akik műtős maszkban róják Róma utcáit.

2012. április 5., csütörtök

Római kirándulás 1. - Régi mesterek a múzeumban

    Az elmúlt héten volt szerencsém családommal  pár napot Rómában tölteni. A közelgő Húsvét még aktualitást is ad ennek a beszámolómnak, hiszen a Szent Péter dóm előtti téren, ahol a Pápa húsvéti beszédét fogja elmondani, már kikészítették a székeket a látogatóknak.


Ragyogó, meleg, napsütéses időben minden nap tövig jártuk a lábunkat, hogy megnézhessük a város nevezetességeit. Én azért reménykedtem legalább egy esős délelőttben, hogy legyen okunk bemenni egy múzeumba is, mert nagyon szerettem volna látni a régi mesterek festményeit, hiszen ennek a stílusnak Olaszország az őshazája.


Kinéztem magamnak a Palazzo Barberinit (fenit kép velünk), ahol az antik művészetek múzeuma található. A férjem benne is volt a festmények megtekintésében, csak a kisfiunk (6 éves) sírta el magát a 20-dik terem környékén, mikor megtudta, hogy összesen 34 terem van. (Ez a hátránya, hogy ilyen jól tud számolni.) Szerencsére minden terem közepén vannak padok, ahova a gyerkőcöt le lehet "parkolni" a képek nézegetése közben. A kevésbé érdekes részeken pedig gyorsabban haladtunk, hogy minél rövidebb ideig tartson a "gyerekkínzás".

Az 1200-as évekből származó ikonokból volt a legtöbb, nekem kicsit sok is volt a szentekből, angyalokból, bár csodálatra méltó, hogy 800 éve fennmaradtak. A mai festmények vajon mivé válnak 800 év múlva?
Aztán először megrémültem, hogy Caravaggio képek is vannak, ugyanis amit eddig láttam tőle, azokon lefejezés, spriccelő vér és levágott fejek voltak. Nagy meglepetésemre azonban az újabb lefejezést ábrázoló kép (Judith és Holofernes) mellett egy portré is látható volt, amit egyből megszerettem. A kép címe Narciso:

Fotó: fornillo
 Nagyon tetszik ez a hagyományostól eltérő, teljesen eredeti, gyengéd póz, a tükröződés a vízben. A kép egy mitológiai témát dolgoz fel. Egy 16 éves fiatalember, Narkissos, visszautasítja Echo nimfa szerelmét, aki ezért azzal bünteti, hogy az minden vízben beleszeret a saját tükörképébe, ami ugyanúgy elhúzódik tőle, mint ő tette a nimfával. Nem tudta sem megérinteni tükörképét, sem pedig szabdulni tőle, míg végül nárcisszá vált. Innen származnak a nárcizmus és nárcisz szavak.

A múzeumban német, francia, holland és spanyol festők munkái is láthatók.
A két leghíresebb festmény :
Raffael: La Fornarina és Hans Holbein d. j. portréja VIII. Henrikről.

Festmény részlet. Fotó: google.de


Fotó: welt.de
Érdemes mindenhol a menyezetre is felnézni, mert a legtöbb teremben freskók díszítik.

Az antik művészet mellet egy modernebb forma is jellemző a mai Itáliára: Nekem nagyon tetszettek az utcai művészek munkái is, de erről majd a következő bejegyzésben írok majd. Addig is kellemes Húsvétolást kívánok mindenkinek!:)

2012. április 2., hétfő

Sárga tulipán



Ez egy pici rajzocska (9,5 x 13 cm), amit egy postai levelezőlap hátuljára rajzoltam grafitceruzával. A lapot már fel is adtam a postán.:)

Az eredeti fotón egy sárga tulipán volt, így érdekességképpen meghagytam a kép címének, habár a fekete-fehér rajzon csak sejteni lehet, hogy sárga.:)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...