Fény és árnyék 2.

    A fényről és árnyékról szóló 1. részben megnéztük hogyan viselkednek a tárgyat érő fénysugarak. Mivel visszaverődésük bizonyos törvényszerűségek szerint történik, ezért érdemes ezeket a szabályokat megtanulni.

Ebben a részben arról lesz szó, hogy milyen területeket kell keresnünk és ábrázolnunk a fényben és az árnyékban.  Ne tévesszen meg senkit, ha esetleg a megszokottól eltérő kifejezéseket használok. Igyekeztem a legkorszerűbbnek számító elméletekből dolgozni és ha esetleg más néven ismersz egy dolgot, az ugyanúgy helyes lehet. Az a legfontosabb, hogy a működési elvet megértsük, mert akkor tudni fogjuk, mit kell keresni egy fényképen akkor is, ha éppen nem jól látszik.
A digitális gépek sajnos hajlamosak az árnyékban lévő részeket túl sötéten visszaadni, részletek tűnhetnek el, ami a térbeliség ábrázolásához fontos lenne. Ha tisztában vagyunk vele, hogy milyen részei vannak a fénybe és az árnyékba eső területeknek, akkor többé nem tud majd becsapni egy rosszul sikerült fotó.

www.rajzolni-tanulok.blogspot.com

A fénysugarak a fényforrástól egyenes vonalban haladva a tárgyakat fény- és árnyékzónára osztják.
Az árnyékzóna további 2 része a
- formaárnyék - vagyis a tárgy azon része, ami azért van árnyékban, mert elfordul a fényforrástól.
- vetett árnyék - az az árnyék, amit a fényforrás útját álló tárgy egy másik tárgyra/felülketre vet.

A fény- és árnyék területe közötti határvonalat elválasztónak hívjuk, melynek angol nevét talán könnyebb megjegyezni, ez a "terminator". (Csak elég Arnold Schwarzeneggerre gondolni és már eszembe is jut.:-))

A terminátor alakja a tárgy formájától függ. A folyamatos görbület miatt a gömb, henger és kúp esetében finom az átmenet a fényből az árnyékba, míg a téglatesteknél éles vonalat alkot.

A művészek a könnyebb ábrázolás érdekében a fényzónát további részekre osztják:
- a teljes fény a tárgy legvilágosabb része és magába foglalja a csúcsfényt, ami nem más, mint a fényforrásnak a tárgyról a szemünkbe verődő képe.
- félfény,
- sötét félfény, ami már közvetlen a terminátor mellett van.

A terminátor mögött kezdődik a formaárnyék. Közvetlen a terminátor melletti része az ún. árnyékmag. Ez a formaárnyék legsötétebb része. Csak akkor tud kialakulni, ha a másodlagos fényforrás, visszaverődő fény és a fő fény nem fedik át egymást.

Fontos tipp: ha az árnyékmagot akkor is feltüntetjük, amikor nem látszik, azzal nagyobb térbeli hatást érünk el.

A tárgy árnyékba eső része nem lesz fekete, mert a talajról és egyéb tárgyakról fény verődik vissza rá, ami egy kicsit megemeli a tónusát. Ezt a visszavert fényt feltétlenül fel kell tüntetni a megfelelő térbeli hatás érdekében.

Tipp: Ha egy ceruzával árnyékot vetünk a tárgyra, akkor meg tudjuk állapítani melyik rész van árnyékban, melyik fényben. A ceruza árnyéka a tárgyon ugyanis csak a fényzónában fog látszani, árnyékban nem.

Vetett árnyék

A gömb vetett árnyéka mindig ellipszis, bármilyen szemszögből is tekintjük. A vetett árnyék tárggyal érintkező része a legsötétebb.
A külső, átmeneti árnyékrész, a "penumbra", ott képződik, ahol a fényforrást csak "részben" takarja el a gömb. A penumbra szélessége és az árnyék szélének élessége attól függ, milyen távol vannak egymástól a fényforrás két széléből érkező fénysugarak.

A penumbráról még nem tudtam, amikor az alábbi üveggolyót rajzoltam, így az árnyék egy éles körvonalú fekete ellipszis lett - pontosan úgy, ahogy a "csalfa" digitális fotón látszott. Így ne rajzoljunk árnyékot! :-)

A bejegyzéshez felhasznált szakirodalom:
- David Briggs: The Dimensions of Colour ( http://www.huevaluechroma.com ) és
- James Gurney: Color and Light című könyve.