Fény és árnyék

    Ha megfigyeljük környezetünket, akkor láthatjuk, hogy a természetben nincsenek körvonalak. A fények és árnyékok alkotják a formát. Bár rajzoláskor körvonalakkal bejelöljük a különböző színértékű területeket, ezeket a körvonalakat azonban a tónussal vagy radírozással el kell tüntetni, hacsak nem karikatúrát vagy gyerekkönyv illusztrációt szándékozunk rajzolni.

Amikor a fénysugarak egy felületre vetődnek, akkor bizonyos előre megjósolható szabályok szerint viselkednek, amit érdemes megtanulni, mert helyes alkalmazásukkal fokozhatjuk rajzunk élethűségét.

A fény egy adott felületről 2-féleképpen verődik vissza: tükröződve vagy szórtan.
A tükröződő fényvisszaverődés legismertebb formája a csúcsfény, amikor például egy gömb alakú tárgy egy pontban visszaveri a fehér fényforrás színét, ezért ott egy fehér folt látszik, mint a fényképen fent.
A tükröződő visszaverődésnél a fénysugarak beesési szöge egyenlő a visszaverődés szögével. Sok könyv ezt figyelmen kívül hagyva azt állítja, hogy a tárgyakon a csúcsfény  a tárgyak közvetlenül a fényforrásra néző részén van. A valóságban azonban erre a részre a fénysugarak merőlegesen érkeznek és ugyanúgy vissza is verődnek a fényforráshoz, így nem láthatjuk őket. Amit mi csúcsfénynek látunk, az az a terület, ahonnan ugyanolyan szögben verődnek vissza a fénysugarak, mint ahogy beesnek. A képen lévő golyó például nem szemből kapta a fényt, hanem jobbról, kissé felülről. A legvilágosabb folt, a csúcsfény pedig szinte velünk szemben van.

A szórt visszaverődésnél a fény nem a fent említett szabály szerint viselkedik, vagyis hogy a beesés szöge egyenlő a visszaverődés szőgével, hanem minden irányba egyenletesen verődik vissza.
Itt is él a téves nézet a köztudatban, hogy a tükröződő visszaverődés polírozott tárgyról, a szórt visszaverődés pedig durvább felületről történhet. Valójában azonban mindkét visszaverődéssel találkozhatunk a legtöbb anyagnál. A legszembetűnőbb különbség, hogy a tükröződő visszaverődés a fényforrás színét veri vissza, a szórt visszaverődés pedig gyakran a tárgy színét viseli.

A 2 fajta visszaverődés arányát részben a tárgy anyaga határozza meg. A fémeknek magas tükröződő visszaverődésük van és nincs szórt visszaverődésük. Részben pedig a beesés szöge: ha alacsony szögben esik a fény a tárgyra, akkor általában tükrözőbb a visszaverődés.
A tárgy durva vagy sima felületének azonban semmi köze hozzá, hogy csak ilyen vagy csak olyan visszaverődés lehetséges-e róla.

Érdemes gyakorolni, megfigyelni környezetünkben, hogyan verik vissza a fényt a tárgyak. Ha megértjük egy gömb visszaverődéseit, akkor ennek hasznát tudjuk venni alma, vagy akár homlok, orrhegy, orrcimpa, arc, áll rajzolásakor is.