A középpontban a gyermek alszik, de a kisvonat továbbhalad és elvisz bennünket az álmok világába, ahol a vágyak és víziók életre kelnek.
A homályos, sötét erdő a félelmeket, bizonytalanságot jelképezi. Álmunkban minden lehetséges. Lakhatunk egy lovagvárban a dínók újra életre kelnek és háziállatként várnak a focilabdával egy játékra, hogy visszatérjünk a repülésből.
Az álom végét a vonat megjelenése jelzi. Mikor lezuhanunk egy sötét gödörbe, akkor egyszer csak felébredünk.
A gyermek kezében tartja a sín egy darabját. Néha csak ilyen kicsi hiányzik ahhoz, hogy álmaink valóra váljanak és ez a kis darab talán éppen a mi kezünkben van.
A kép a 2012 március 19.-én megnyílt kiállításon április 20.-áig lesz megtikenthető a Frankfurter Sparkasse ügyfélközpontjában ( Frankfurt/Main, Neue Mainzer Straße 49 ).
Bekeretezve ilyen lett:
5 megjegyzés:
ganz tolles Bild mit viel Inhalt das zum denken an regt!
Lieben Gruss Elke
Danke schön liebe Elke!
LG Andrea
Nagyon testszik, és nagyon jó az ötlet !
A keret meg teljesen fel is dobja.
Szia!
Nagyon jó lett a kép, remélem idén is olyan sikeres leszel vele, mint tavaly (ha jól emlékszem, akkor is ezen a kiállításon vettél részt?).
Megkaptam a kommentet a másik blogról, és írtam egy bejegyzést segítségként a disqus-ról, de ha így se tudsz bejelentkezni, akkor írj nyugodtan a castia{@}gmail{.}com címre.
Köszönöm. Igen, tavaly is ezen a kiállításon voltam. Az idén azonban kevesebb sikerrel szerepeltem, mert most nem nyertem díjat.
Köszönöm a segítséget a blogodon a kommenteléshez!
Megjegyzés küldése